Facebook oldalunk

Anyanyelvi és báb munkaközösség 2018/2019-es nevelési év

Ebben a nevelési évben is aktívan tevékenykedik a munkaközösségünk. Immáron V. alkalommal kaptunk meghívást a szentesi Református Gondozási központba, ahol a Senior-Junior találkozón szentesi nagycsoportosoknak tartottunk előadásokat.

2018.09.28. Népmese napja

Magyar népmese napjának alkalmából óvodánk Kerekerdő Bábcsoportja az idei évben Az erdészház titka c. mesedarabbal készült óvodásaink számára. 2018.októberétől a nagycsoportosok részt vehetnek a Bábmanók foglalkozásain.

A bábjáték alkalmazása, fejlesztési lehetőségei az óvodánkban

 
Az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága az állandó mozgás, a nyugtalanság, a kíváncsiság, az örökös cselekvés, és a mindent megismerés állapota.
A bábjáték komplexen magában foglalja a gyerekek érdeklődésének sokirányú megközelítését. Ők még érzelmeiken keresztül látják a világot, hiszen érzelmi lények, így ezen a „csatornán” keresztül tudunk hatni feléjük mi is legjobban.
Mindenki tudja, hogy a bábot az esztétikai nevelésben hogyan tudjuk felhasználni. A látvány, ami egy előadásban eléjük tárul, már a maga szépségében felkeltheti érdeklődésüket.

A színesség, a színek világa megkapó lehet.
A fény, a fények játéka elvarázsolhat.
A zene, az ének a lelkükre hat.
A mozgás mint cselekvés, az érdeklődésüket tartja fenn.
Az egésznek az összhangja adja meg a bábélményt, ami megalapozza a művészetek és az irodalom iránti érdeklődés felkeltését.

Kiemelkedően fontos a báb a közösségformáló ereje miatt is. Megfigyelhető, ha csoportban valaki játszani kezd egy bábbal, akkor valaki csatlakozni fog hozzá. A közös élmények pedig erősítik egy csoport összetartozását.
 
A beszoktatás alatt segítségünkre lehet a báb. Igaz, nálunk nem egy kedves figura várta őket, hanem mi felnőttek mosolyogva, szeretettel. A báb csak a helyén volt, s amikor adódott egy pedagógiai helyzet (sírós gyermek) akkor életre kelt a tölcsérből a bohóc, aki megnevetette őket pillanatok alatt. A felnőtt játéka egyénileg a beszoktatós gyermekkel is igen célravezető, hiszen, amikor a nyuszi báb játszotta vele az Áspis, kerekes... mondókát, Én is pisze, te is pisze…, Ciróka , maróka…stb. máris mosolygósabb lett a kisgyermek. Ismerkedő játéknak is kiváló lehetőség, amikor sorra kérdezte őket a figura, igaz ezt a hatást fokozhatjuk a hangunk változtatásával, a jellegzetes mozgás utánzásával is. Mulatságosabb , amikor nagy különbséget tudunk tenni egy-egy báb életre keltése között, egérke cincogó hangja mellett humoros lehet a medve mély brummogása. Kiscsoportosokat a báb mozgására és hangjára figyelnek.

A bátortalan, a szorongó, a gátolt gyermek a bábjátékban átadja magát a játéknak , és ezáltal érzelmileg jobban stabilizálható, hamarabb érzi magát biztonságban a csoportban, az óvodában. Igaz, a pedagógiai bábjátékban időnként az indirekt bábjátékot is használjuk, mert van olyan gyermek is, aki először nem viseli el a közvetlen megszólítást. Áttételes kapcsolatot keresünk , így a báb csak egy közeli tárggyal játszik, ahhoz beszél, majd idővel közeledik megszemélyesítve a gyermekhez, főleg a nehezen beszokó kicsiknél hasznos pedagógia.

A bábbal beszédkésztetést is észrevétlenül tudunk végezni, hiszen a kisgyermek akaratlanul is nagyra nyitja a száját, ha egy tátogó típusú béka báb játszik vele „kvákk,kvákk” szól hozzá.
A gyerekek, a bábozás első lépéseként az állatmozgásokat utánozzák le leghamarabb, persze ehhez kellő számú karakteres báb is szükséges.
A bábtáncoltatást szeretik talán legjobban, hiszen a kisméretű botbábokkal, főleg ha szoknyás lánykák, akkor lendületet adhat a szoknyák ringása, a copfok röpködése. Megfigyelhető, hogy a gyerekek nem unják a monoton ütemet, éneket , hiszen nagyon sokszor képesek újra és újra táncoltatni bábjaikat, inkább élvezik a ritmusélményt. A gyerekeket ösztönzi a közös játék, a ritmus, a lendület. Ez a fajta játék óriási segítség a szem-kéz koordináció fejlesztésében, hiszen a sok bábozással igényük lesz a mozgás, és a dallam esztétikus ,összehangolt játékára, olyan igazi bábozásra.
 
A felelgetős, párbeszédes dalok élettel telnek meg a báb segítségével. A bábok karaktere határozza meg a sikert és az élvezetes előadásmód. Ki  lehet kipróbálni, amikor bábok énekelnek , válaszolnak egymásnak, vagy azt, amikor a báb kérdez, vagy válaszol a gyerekek énekére. Én elmentem a vásárra…Hol jártál ? Ugyan édes…Hová mégy te? Volt egy kicsi kakasom…

A középső csoportosok már szívesen játszanak kettesben , vagy akár többen is bábjátékot. Itt már érdekli a bábok esztétikája, a kellékhez ragaszkodnak, és ezért is szeretik az egyszerű kesztyű bábokat, hiszen azzal már érzelmeket, cselekvéseket végezhetnek. Szívesen bújnak paraván mögé, és rendeznek be nézőteret.
Az anyanyelv szeretetére, az irodalom iránti érdeklődés felkeltése először a családban kell, hogy megtörténjen. A verses mondókák, nyelvtörők, a halandzsa szövegek, rövid rigmusok báb segítségével inkább a bennük rejlő ritmus, zenei lüktetésben hatásosak, a tartalom sokszor „értelmetlen” szöveg, de a gyerekek így is nagyon szeretik Apacuka…
Tréfás felelgetők esetében a nagycsoportosok már önállóan képesek kitalálni, és szórakoztatni tanult vagy improvizált szöveggel társaikat. „Mondjad, hogy uborka ! – Ugorj a fiókba!”
A névcsúfolóknál is nagyon aktívak tudnak lenni, főleg akkor ha a felnőttek nevére is kitalálhatnak rímelős szöveget. „ – Klárika, a hajában pántlika!„
A versek esetében a történetet elbeszélő, párbeszédes versek, verses mesék kerüljenek bábos feldolgozásra, amiben mozgás, cselekmény van. Török és a tehenek, Iciri-piciri…Vajas pánkó…A nyulacska csengője, A három nyúl…
A lírai hangulatú vers , amiben nincs cselekmény, tehát amiben a költő szuggesztíven jelenít meg, színes jelzőkkel, nyelvi eszközök sokaságával, ott nem ajánlott  bábbal megjeleníteni. Galagonya, Látta, láttam…, Barangolók, A titkos út…

A báb mondhat verset, mondókát, és a gyerekek, ha vizuálisan is látják, hamarabb befogadják a szöveget, főleg, ha mozgás is társul mellé. Illeg- billeg a liba liba bábbal, Süni, süni sünike süni bábbal… Nálunk most ez a gyakorlat, hiszen mondókáknál, versikéknél motivál a báb, az ismétléseknél pedig hamarabb eszükbe jut a tartalom. Hosszú távú memóriát jobban fejleszti a tapasztalatunk szerint. Egyedül is mernek játékidőben mondókázni bábbal a kezükben, sőt hosszabb ideig képesek szöveget mondani.
A mesék közül a cselekményes, karakteres szereplőkkel, párbeszédes jelenetekben bővelkedő történetek alkalmasak legjobban a bábos megjelenítésre. A mesék feldolgozása egy bábjátékig egy nagy erőpróba , hiszen rengeteg háttér munkával jár.  Az óvodásaink öröme azonban megér számunkra minden fáradtságot.
A báb oldja a feszültséget, a konfliktushelyzetet a gyerekek közt. „Mondjak  egy hírt? A kiskutya elvitte a zsírt!”
Medve báb odahajol a vitatkozók közé „Korgó gyomrú morgó medve –vagyok!”
Tudtad? „Kis oroszlán gömbölyded, boldog mikor bömbölhet!”

Az óvodai életben a báb felhasználási lehetőségei széleskörűek, csak legyenek bábok a gyerekek részére is. Alakítsunk ki csoportszabályt a bábozás feltételeinek megteremtésére. Nekünk, óvodapedagógusoknak legyen kellő bátorságunk elővenni, és örömmel alkalmazni a munkánkban, mert a báb adta varázslattal élni kell.
A mi óvodánk erre jó példa, hiszen a nagycsoportosok a Bábmanók szakkör foglalkozásain hetente vehetnek részt.

Az óvodapedagógusok  a Kerekerdő bábcsoport tagjaiként előadásokkal szórakoztatják a gyerekeket és a felnőtteket.

Kondacs Mihályné
munkaközösség vezető 

 
Tetejére