Facebook oldalunk

Szándéknyilatkozat

Szándéknyilatkozat

 

Díjátadó (2018. október 1.)

 

0. óra Mit jelent számodra a Boldogság?

1. óra - Szeptember

 

 


Kisvakond csoport

Boldogságórát tartó óvoda pedagógusok: Ágostonné Szécsényi Erika, Horváth Ágota

Kedves Olvasó! Mi vagyunk a Kisvakond kiscsoport! A mi óvodánk a szegvári Kurca-parti parti Óvoda.

A 2018/2019.-es Nevelési évünket 22 fő gyermekkel kezdjük meg, ebből 12 fő már járt részben osztott csoportban, 10 fő gyermeknek pedig a beszoktatása folyamatos. 3 felnőtt törekszik minél nagyobb összhangban, szeretetteljes, biztonságot adó, gyermekcentrikus légkörben fogadni a Kisvakondokat. Igyekszünk mindennapjainkat boldogan, a lehető legkevesebb könnycseppel megélni. Illetve, a játékos tevékenységeken, tevékenykedtetéseken alapuló tapasztalatszerzéseken keresztül, minél több fejlesztési lehetőségek elősegítésére, ismeretek átadására törekszünk, projekthetek, témahetek, jeles napok által, a komplexitás, fokozatosság, folyamatosság elvét alkalmazva, a gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve. Így döntöttünk mi felnőttek úgy, hogy „A boldogság fokozó hála” témakört a gyerekek mindennapjaiba, egy héten át, játékba ágyazva észrevétlenül belecsempésszük.

Hétfő: Megérkeztek a gyermekek a hétvége után az óvodába. Volt aki sírt, volt aki mosolygott. Tízórai előtt resztoratív – körben röviden beszélgettünk arról, ki mit csinált a hétvégén. Ki minek örült? Ehhez próbáltuk mi felnőttek az érzelmeket, illetve a hála-fogalmát rávezetéssel hozzákapcsolni. Például: „Labdáztam otthon apával!” – Örültél, hogy apával labdázhattál? -„Igen.”-Hogyan? –és kértük, hogy az arcukon mutassák meg, fejezzék ki az érzelmet. -Tehát hálás voltál, hogy apával játszottál az udvaron!- Verbális erősítés. Jó hangulatú légkör alakult ki. (Hozzá kell tennünk, a végére mindenkinek mosoly volt az arcán!) Tízórai után a biztonságérzet erősítéseként is, beszélgettünk arról, hogy mik lesznek a napirendi pontjaink. Ezt követően készítettük el a „Reggel, délben, este” plakátot, melyet közösen fogalmaztunk, valósítottunk meg. Reggel örülünk, hálásak vagyunk, hogy felkelt a Nap, így mi is vele együtt kelhetünk! Délben örülünk, hálásak vagyunk, hogy az óvodában együtt lehetünk! Este örülünk, hálásak vagyunk, úgy, mint a sünik a képen, együtt lehet apa, anya, testvérek: A CSALÁD!

Kedd: Hála-fa elkészítése. Figyelemfelhívásként, kapott a Kisvakond csoport egy levelet, melyben az állt, hogy a Kerekerdő közepén áll egy Fa, ki nagyon magányos. Hálás lenne, ha az Ősz-manók, -azaz a gyermekek- szólnának az őszi faleveleknek, hogy látogassák meg Őt. Ehhez varázslatra van szükség. Így tenyérlenyomattal, az ősz színeit és a gyermekek előzetes ismereteit felelevenítve varázsoltuk varázspálcáinkkal (ecsettel) az őszi faleveleket a Fára, aki végül nagyon hálás volt -a Manóknak azt üzente-, így már nem magányos. Ebéd után a gyermekek Bezzeg Andrea: A Hálafa története c. mesét hallgatták meg.

Szerda-Csütörtök-Péntek: Ezeken a napokon a szabadjáték spontán kialakult helyzeteiben erősítettük a boldogság és a hála fogalmát a gyermekekben. Például: Lotti hálás volt Hunornak, hogy az egyik játékautót neki adta, hogy tudjon játszani vele. Öröme kifejezéseként, köszönetképp Lotti megölelte Hunort. Mesét is többször meghallgathatták a gyermekek, illetve a Szép nap c. dalt délutáni ébredésnél, illetve reggeli játékidőben, szabadjáték alatt. Fontosnak tartottuk, a gyermekek pillanataiban a megfelelő emocionális megalapozást, helyes megerősítést, ezt kívántuk elérni a mindennapi ismétlésekkel, a gyermekek ismeretében, életkori sajátosságaikat figyelembe véve.

Szivárvány csoport

Reggel-délben-este

A szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány nagycsoportjával az idei tanévben csatlakoztunk a Boldog Óvodák csapatához. Többször is kezdeményeztük a boldogságórákat, hogy a gyerekeknek alkalmuk legyen megismerkedni azok rendszerével, módszereivel, az adott témával, dalanyagával. Napi hangulatuk jelzésére színes „smile-kat” készítettünk, melyek elhelyezését jellel ellátott „kincsgyűjtő” dobozaikon helyezhetik el reggelente. A hála témájának feldolgozása, a versenyfeladat elkészítése során a gyerekek ötleteiből kiindulva készítettük el plakátunkat. Ötletbörzét tartottunk. „Kinek mit jelent a hála napi tevékenységei, élményei alapján?” Az élményanyaghoz kapcsolódva kis hívóképeket, jelképkártyákat készítettünk, amit a gyerekek kiszíneztek. Ezután (mivel a csoportban gyakran alkalmazzuk a drámapedagógia módszereit) párokban meg is jelenítettük az egyes elemeket a választott kártyák alapján mímes játékkal, amit a társaknak kellett felismerni. A sikeres megoldások kártyáit a három napszakot jelölő emblémával ellátott kartonlapon csoportosítottuk, amit végül egymáshoz illesztve készült el a plakátunk, melyet a szülőknek és az intézmény többi csoportjának is megmutatunk közös helyiségünkbe kihelyezve. Sokat segített a munkafüzetből vett színező előzetes elkészítése, a gyermekek fogalomtárának bővítésében, önkifejezésük gyakorlásában, ötletelésének irányításában.

 

2. óra - Október

Kisvakond csoport

Kedves Olvasó!

A szegvári Kurca-parti Óvoda Kisvakond kiscsoportjának életébe „A hála gyakorlása” során alkalmazott szociáliskészség fejlesztő játékok pozitív, jótékony hatását kezdjük felfedezni, például egyes esetekben: reggeli szabadjáték ideje alatt a sírógyermekhez odamennek a társak megvigasztalni, hívják őt játszani még úgy is, hogy az otthonról hozott játékukat is szívesen kölcsönadják számára/egymásnak, mely életkoruknál fogva ez idáig nem volt jellemző a gyermekek részéről. Természetesen az őszinte, szívből jövő, hálás tekintet, mosoly és „Köszönöm!” sem marad el az eddig síró gyermektől.

Szívesen mutatják a szülőknek a „Reggel-délben-este” plakátot és a „Hálafát” is.

Örömmel kérték és szívesen hallgatták meg többször a Hálafa történetét.

Októberben az optimizmus gyakorlása volt a témánk.

A csoportom életkori sajátosságát tekintve, rövidítve báboztam el a Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, majd a kollégámmal kooperálva elkészíthették a gyermekek a saját optimista varázsszemüvegüket is, melyet a tükörben meg is nézhettek „ki is próbálhattak”. Örömmel viselték többször a héten, aki szerette volna haza is vihette.

Saját készítésű, történetet ábrázoló leporellómmal igyekeztem felkelteni az érdeklődést – visszacsatolva a mese szereplőihez - és még jobban elmélyíteni a mese mondanivalóját. Nagyítós feladatunk is itt valósult meg.

A leporelló négy lapból áll, melyet folyamatosan hajtogattunk szét.

Az 1. lapon, őszi fa látható, aki szomorú, hiszen folyamatosan veszíti el a faleveleit.

A 2. lapon: „Másnap igen szeles, esős időjárás volt. Nagy aggodalmára, szomorúságára az utolsó falevelet is elveszítette.”

„Mindjárt kinyitom a 3.-4.oldalt is! Szerintetek hogyan folytatódhatna a történet? Tódi törpe mit adna a fának?”

„A fának is egy optimista varázsszemüveget!” - Ekkor megbeszéltük, hogy van olyan szemüveg, ami nagyíthat is, mint egy nagyító. A mi varázsszemüvegünk is nagyíthat, meglátja a sok-sok falevél között a szépet és a jót! - Kinyílik a 3.-4. lap is.

„Adjuk rá a varázsszemüveget, mi is felvehetjük! Mit láthat a fa?”

„Igaz elveszítette a faleveleit, de így lett az avar! Búvóhely az állatok számára!”

Nézzük meg kik rejtőznek a falevelek alatt. Süniknek, bogaraknak adott „meleg otthont”!

A gyermekeknek a szőnyegen lehetőségük volt a bábokkal eljátszani újra a történetet, mozogni, táncolni a Hónap dalára: „Pozitív gyerek vagyok” . Továbbá volt, aki „tovább fejlesztette" a mesét, például Csenge clics építőjátékból épített Tódinak egy varázsszőnyeget, hogy bármikor, bárhová, gyorsan eljusson, ott tudjon lenni, ahol nagy szükség van a varázsszemüvegére.

Lehetőséget adtunk továbbá, az eszközöket bármikor elkérni, illetve számukra elérhető helyre tettük azokat.

Összegezve, a gyermekek megtapasztalhatták azt, hogy a negatív, szomorú érzésből, helyzetből mi módon hozhatunk ki pozitív érzéseket, meglátásokat (öröm, óvás, védés, melegség stb.), ezáltal is új ismeretekhez juthattak, szókincsük bővült, csoportkohézió erősödött az együtt tevékenykedés által.

Kollégámmal a problémamegoldó gondolkodásmód megalapozását is törekedtünk elősegíteni, megalapozni a tevékenységek során.

 

Szivárvány csoport

Októberi témánk az optimizmus gyakorlása volt. A szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány csoportjának mindennapjaiba beépült a boldogságórák egyre gyarapodó eszközkészlete, eddig megismert gyakorlatai, módszerei. A gyerekek igénylik reggelente a hangulatkártyák elhelyezését, a reaktív körök megbeszélésein sokkal nyitottabbak, közvetlenebbek. Sokszor alkalmazzuk a különböző relaxációs gyakorlatokat, masszírozzuk egymást, elcsendesedünk, felfigyelünk apróbb hangokra, neszekre, befelé nézünk.

A téma feldolgozása során megismerkedtünk Tódi törpe meséjével. Egy „varázs”napszemüveg segítségével néztünk körül, majd egy tükröt körbeadva mondták el a gyerekek, hogy mit látnak magukon a legvonzóbb tulajdonságnak (Külső tulajdonság, amit látunk), majd egyesével a kör közepén állva társaiktól hallgatták meg, hogy miért szeretjük Őket. (Belső tulajdonságok)

A pozitív gyerek vagyok című dal meghallgatása, megtanulása hozzájárult önértékelésük növeléséhez, hogy el tudják hinni, hogy a róluk szóló állítások, társaik pozitív megnyilvánulásai helytállóak.

A varázsgömbbe való rajzolással tényleg sikerült feltárni néhány gyermek legtitkosabb vágyát: „Szeretném, ha megszületne végre a kistestvérem, és láthatnám. Szeretném, ha anyunak sok szabadnapja lenne, és együtt játszhatnánk. Saját szobát szeretnék az új házunkban.”

Az elkészült rajzokat hazaadva, a szülők felé is jelzéssel éltünk a kívánságok terén, így néhány igazán valóra válhat, szorosabb kötelék alakulhat ki interaktív társas kapcsolatainkban.

Szabad játékidőben a gyerekek készíthettek varázsszemüvegeket, kis füzetkéket, melyekbe egymásnak szóló jókívánságokat rajzolhattak.


 

3. óra - November

Kisvakond csoport

Kedves Olvasó!

Fontosnak tartjuk mi, Kisvakond csoportban dolgozó felnőttek a szociális, beilleszkedési folyamatok, társas kapcsolatok pozitív alakulását. A csoportba járó gyermekek ismeretében az elfogadó, befogadó magatartás gyakorlására igen nagy hangsúlyt fektetünk, főként, ha új gyermek érkezik a Kisvakond-lakba. Sűrűn játszunk szociális készségfejlesztő játékokat, teremtünk spontán és tervezett helyzeteket, mellyel az egymáshoz való alkalmazkodást, így a csoportkohéziót is erősíteni tudjuk. Nagy örömmel terveztük meg a Boldogságóra program 3. hónapjának témáját: „Társas kapcsolatok ápolása” témát.
A kiscsoport életkori, tapasztalati, és mindennapi sajátosságát figyelembe vettem, így gondoltam a csoport ismeretében egy saját mesét elmondani „Egy pitypang magocskáról…”:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Mezei Falucska, ahol volt egy iciri-piciri kis pitypang szálon, egy iciri-piciri kis Pitypang Óvoda. Ebbe az iciri-piciri kis Pitypang Óvodába, iciri-piciri kis pitypang magocskák jártak. Nagyon szerették egymást, az óvó néniket, dajka nénit is. Összetartóak voltak és sohasem veszekedtek. Mindig elkérték szépen egymástól a játékokat, amit szerettek volna. Segítettek egymásnak főzni, sütni finomságokat a babakonyhában, építeni gyönyörű épületeket az építőszőnyegen. Mindig szót fogadtak a felnőtt pitypangoknak, nehogy valami baleset történjen. Örömmel járt mindenki ebbe az óvodába.
Egyik reggel viszont nagy sírás törte meg a pitypang magocskák csendes játékát. Megérkezett egy, új iciri-piciri pitypang magocska, aki még nem járt óvodába. Mindenki meglepődve figyelte a síró magocskát, akit az óvó néni vigasztalt. Egyszer az egyik legbátrabb iciripiciri magocska odament hozzá, hogy megkérdezze : „Miért sírsz?”
Erre ezt válaszolta a síró magocska: „Mert hiányzik az anyukám!”
„Képzeld el nekünk is hiányzik az anyukánk!” – felelte a bátor, vigasztaló magocska. „Tudom azt is, hogy anya szomorú lenne, ha meg tudná azt, hogy sírtam itt az óvodában. Szerintem a te anyukád is szomorú lenne, ha megtudná, hogy egész nap sírtál. Gondold el milyen büszke lesz rád, amikor jött érted és elmeséled neki mi mindent játszottál itt velünk az oviban! Óvó néni is biztosan nagyon meg fog dicsérni az anyukádnak, hogy játszottál velünk és nem sírtál! Vigyázunk rád! Vigyázunk egymásra! Itt jó helyen vagyunk az oviban, amíg anyáék dolgoznak! Gyere gyurmázzunk együtt, lepjük meg Panni óvó nénit!”
„Tényleg! Igazad van! Szívesen megyek veled gyurmázni!”
„Süssünk, süssünk …”c. dalt kétszer elénekeltem.
„…és kész is lett a finom süti! Vigyük oda Panni néninek!”
„Ez az enyém?” -kérdezte Panni óvó néni!
„Bizony!” –felelték a magocskák.
„Köszönöm, hogy ilyen gyönyörű és finom süteménnyel megleptetek, ügyesen elkészítettétek! A legnagyobb öröm az, hogy már látom nem sírsz Picike (így hívták az újonnan érkező magocskát).
„Már nem sírok, hiszen tudom, hogy együtt játszunk, ki is megyünk, majd a kertünkbe, bújócskázhatunk, fogócskázhatunk az avarban, eszünk finomságokat ebédre, alszunk, uzsonnázunk, játszunk még egy picit és eljön anya értem, ide az oviba!…”-elmosolyodott Picike.
„Ugye elmondod anyának is, hogy nagyon ügyes voltam, hiszen nem sírtam?!”
„Persze, hogy elmondom! Anyukád nagyon boldog lesz, hidd el nekem!”.
Elárulom nektek, másnap mosolyogva érkezett Picike az óvodába! Anyukájának, óvó nénik, dajka néni és a csoporttársai nagy örömére. Tudta, hogy biztonságba érezheti magát, hiszen itt vannak a csoportszobában az óvó nénik, dajka néni és a csoporttársai is, akik vigyáznak rá, játszanak vele, így ügyesedik, okosodik ő!

A mesehallgatás után, készítettük el a „Vigyázzunk egymásra!”-plakátot-, mely a mesében elhangzottakra épült. A gyermekek egy kék színű lapon, a pitypang szálat és az újonnan érkező magocskát láthatták! „Ti hogyan védenétek, vigasztalnátok meg a magocskát?” Az ujjpöttyözés technikájának gyakorlásával valósult meg a plakát, egyéni elképzelések, kérések alapján, s közben beszélgettünk. Válaszok nagyon aranyosak voltak, melyet az előző témákból is merítettek a gyermekek:
– Én megölelném őt! – Fanni, H.Tamás
– Varázs szemüveget adnék neki! – Csenge
– Játékba hívnám, én is gyurmáznék vele! – Leonidász
– Csipp-csipp csókázzunk! – Natasa és Ákos
– Várat építenék neki! – Hunor, Nimród, Noel
– Puszit adok neki! – Zoé,Hanna
– Gyógypuszit adok neki!-Alex
– Rajzolok neki!- Lotti
– Szeretem! –Adrián

Végül a sok kis plakátból, lett egy nagy plakát, melyet a szülők által is látott, csoportunk fali keretére helyeztünk el.

Erika óvó nénivel a sok munka után nem maradhatott el a közös masszírozás, relaxálás zenére, melynek örömteli, kellemes pillanatát a képek is igazolják!

A héten megvalósult még a közös „Fogjunk össze! Építsük meg együtt!” -játéktevékenység is.

 

 

Szivárvány csoport

Könyvjelzők készítése a szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány csoportban.

Nagy örömmel csatlakoztunk a Boldog Óvodák Hálózata és a Libri Könyvesboltok valamint a Mesekő Alapítvány közös kezdeményezéséhez, színes könyvjelzők készítésével. Reméljük minél több családnak, gyermeknek sikerül örömet szerezni ezzel a kis meglepetéssel. Köszönjük, hogy az akció részesei lehettünk!

A szegvári Kurca-parti óvoda Szivárvány nagycsoportjában, novemberben a társas kapcsolatok témáját dolgoztuk fel. A ráhangolódás után Fésűs Éva: A kismókus fél diója c. mese segítségével indítottuk „elmélkedésünket” az emberi tulajdonságokról /külső, belső, jó, rossz, kellemes, kellemetlen, jóleső, bántó/ csoportosítva azokat. A gyerekek a maguk őszinte módján nyilatkoztak a „Szeretek veled játszani, mert…” mondat körbeadásával. Ez a játék spontán szociometriai felmérésként is szolgált a csoportban, hiszen azonnal rávilágított a gyerekek közötti baráti viszonyokra, a kölcsönös, vagy egyirányú kötődésre. Ezután drámajátékokkal, bizalom játékokkal egészítettük ki a hallottakat, megerősítve baráti, társas kapcsolatainkat a csoporton belül. Az egymásról mondott pozitív vélemények, jó tulajdonságok rendkívül ösztönzően hatottak a gyerekekre. Ezután örömmel színezték ki a munkafüzet ábráján, hogy milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak egy barátságban. Különböző fonal technikákkal készítettek egymásnak barátságkarkötőket és ajándékozták meg barátjukat, családtagjaikat, szeretteiket.

Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dalát a hónap folyamán többször is meghallgattuk, elénekeltük, egyéb tevékenységeink során is.

 

4. óra - December 

Kisvakond csoport

Jótett – kalendárium

A szegvári Kurca-parti Óvodában decemberben, elkezdődött a folyamatos készülődés, ráhangolódás a Mikulás és Fenyő-ünnepségeinkre. Az adventi időszakban a Kisvakond csoport közösen készített adventi koszorút, adventi kopogtatókat, feldíszítettük a csoportszobánkat, elhelyeztünk az óvoda zsibongójában egy textil anyagból készült kalendáriumot, melyet a csoportokkal együtt közösen használhattunk. Mi a jótett- kalendárium létrehozásához, először is meggyújtottuk a szeretet lángját, elénekeltük együtt közösen :

„Ég a gyertya ég,
El ne aludjék,
a szívünkből a szeretet,
ki ne aludjék!”-dalt.

Előzményként beszélgettünk a jó cselekedetekről, a csoport életkori sajátosságainak figyelembevételével, annak fogalmáról, ünnepeinkről, ajándékozásról, „öröm adni és öröm kapni” érzésről, mivel tudunk örömet szerezni? -példákat is felelevenítettünk a mindennapjainkból.

A kalendárium napjaihoz Jótevő Angyalkákat színeztünk, melyre jócselekedeteket fogalmaztunk meg, ezután elhelyeztük azokat. Mindennap megválasztottuk a mi kis Jótevő Angyalkánkat.

Hétvégére Szófogadó Angyalka kártyákat vihettek haza a gyermekek, ígéretüket, jótettüket fogalmaztuk meg, pl.: összepakolok - összepakoltam, szófogadóbb leszek-szót fogadtam, segítek otthon a házimunkában-segítettem stb.. A szülőkkel együtt közösen beszéltük meg, hogy egy jó szóval, erősítsék meg a gyermekeikben a hétvégi jó cselekedeteiket, beszélgessenek erről.

Jócselekedeteink között volt, hogy a hiányzó gyermekek részére örömöt okozó, meglepetés szívecskéket színeztünk, készítettünk, melyre jó kívánságokat írtunk, elküldtük részükre és megneveztük ki kitől kapta.  – Számunkra –óvodapedagógusoknak-, kiválóan alkalmas volt ez a tevékenység arra, hogy társas kapcsolataik alakulásáról beszélgetés által információkhoz jussunk.-

Az adventi időszakban a szülőkkel kooperálva karácsonyi ajándék készítős munka-délutánt tartottunk. Együttes összefogással készítettük el, jó/meghitt hangulatban a karácsonyfa díszeket „Rénikéket”, melyet hazavihettek a gyermekek ajándékként. Ez az alkalom pozitívan formálta a szülő-pedagógusok, dajka néni közötti kontaktusokat, segítette ebben a rohanó világban a szülők ráhangolódását is a szeretet ünnepére. 

Tevékenységeink alkalmával elengedhetetlen a többi Boldogságóráink felelevenítése, hiszen így még jobban elősegítjük a gyermekekben a pozitív személyiségjegyek rögzülését.

Szívesen és örömmel hallgatjuk, táncolunk Bagdi Bella dalaira.

E téma is segítette az örömteli, meghitt várakozás élményének megélését. Jó érzés volt „adni”, boldogság „kapni”.

Nagy öröm számunkra a szülők nyitottsága, bekapcsolódása. Jó látni, tapasztalni, hogy fontos számukra a gyermekeket érintő  „megmozdulásaink”!

Kellemes karácsonyi ünnepeket és Boldog, szeretetben, egészségben, harmóniában gazdag új évet kívánunk minden KEDVES OLVASÓNAK!

Szeretettel: Kisvakond csoport gyermekei, felnőttei 

 

Szivárvány csoport

A szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány nagycsoportjában, decemberben a jó cselekedetek témáját dolgoztuk fel. A fogalom tisztázása után a gyerekeknek rengeteg ötletük volt azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnánk másoknak örömet szerezni, segíteni, jót tenni. A szomszédos idősek otthonában lakóknak és saját családjuknak karácsonyi üdvözlőlapokat készítettünk, fenyőfákat hímeztünk. Minden érintett hálásan, örömmel fogadta a meglepetést. Közösen használt zsibongónkban napi szinten találkozunk  a kisebb gyerekekkel, most kiemelt jelentőséggel bírt a nekik nyújtott segítség is. A szülőkkel is jól tudtunk együttműködni. Támogattak minket az otthoni segítéshez lehetőséget adva, napi szinten megbeszélve ezzel kapcsolatos élményeinket. Bagdi Bella dalait a fenyőünnep részeként is sokat hallgattuk. A feladatlapok elemei szervesen épültek be matematikai ismereteink gyarapodásába is. Egész hónapban áthatotta kis közösségünk napjait a meggyőződés: Jót tenni, segíteni másoknak, jó dolog! 

5. óra - Január

Kisvakond csoport

Az új évet a „Kisvakondok” szünetben megélt élményeinek elmondásával kezdtük meg. A barátok segítették is egymást, közösen átélt pillanatokról meséltek. A resztoratív-kör igen meghitt légkört eredményezett. Az eddig átélt Boldogságórákról is beszélgettünk a napokban, öröm számomra, hogy szívesen kérik ,,Kívánság-meseként” a Boldogságóra kézikönyvből megismert meséket. Mindennapi mozgásos tevékenységeink során szívesen mozgunk, táncolunk Bagdi Bella hónap dalaira.

E hónap témája: Célok kitűzése és elérése. Céltérkép készítése.

A kiscsoportosok életkori sajátosságát, egyéni érdeklődési köröket figyelembe véve, az aktualitásnak megfelelően építettem fel e témát, így a céltérkép rajzolásától eltértem.

A furfangos hóember

Egyszer egy kicsiny kis falu házikója mellett élt egy furfangos hóember, ki arra vágyott, hogy egyszer ő is színes, díszes kabátjára leljen. Irigyelte szomszédjai öltözékét, mindig megcsodálta a színes ruhadarabokat.
Egyik nap meglátta, hogy faágról faágra repked egy fekete rigó, ki a hideg szél elöl menekült, így szólt hozzá.
- Fekete rigó, drága fekete rigó, kérlek gyere közelebb, nem bántalak. Segíteni szeretnék neked, nálam is megpihenhetsz! Elég nagy vagyok már, én is megvédhetlek a nagy szelektől!
- Dehogy megyek! Mit gondolsz? Neked nincs is ágad, amin megpihenhetnék! Pihenj tovább egyedül, én is azt teszem szótlanul.
Jóságára felfigyelt a Kívánság Szellő is.
- Kedves Hóember! Jó cselekedetért teljesítem az álmodat, vágyadat! Mit kérnél tőlem, ha tehetnéd?
- Ki szólt?-lepődött meg.
- Én vagyok az a Kívánság Szele!
- Szervusz Kedves Szél! Elég erősen fújsz mostanában.
- Igen tudom, hiszen vándorolnak a hófelhők. Mit kérsz tőlem Hóember?
A furfangos hóember töprengett, gondolkodott mit is kérjen…
- Megvan! Kedves Kívánság Szellő! Szeretném, ha a kezem faágakból lenne!
- Faágakat kérsz? De miért?
- Mert akkor a fekete rigóra én is vigyázhatnék! Nem lenne ilyen morcos, s magányos.
- Jószívűségedet nagyra értékelem! Teljesítem hamarosan a kívánságodat!
Telt- múlt az idő. Napról -napra, hétről-hétre, amikor is egyik reggel piciny kis időre kisütött a Nap. A kismadár legnagyobb örömére, a hóember legnagyobb félelmére.
- Jajjj nekem olvadok! Ha melegszik az idő, hamarosan tócsa lesz belőlem.
A fekete rigó bátran repkedett körülötte, már- már kezdett aggódni érte, amikoris hatalmas felhő kerekedett a Nap sugarai elé, s rögtön szállingózni kezdett a hó.
A kicsiny kis falu házai előtt vidámság hallatszott. Volt aki szánkózott, volt aki hógolyózott. Képzeljétek! A magányos kis vékony hóemberünk, új ruhát kapott! Egy piciny lányka testvérével megsajnálta őt. Dundi vastag kabátja hóból készült, gombjai kavicsokból voltak, masnit is kapott, sálfélét, orra sárgarépa, szeme szén, kezei pedig a letört faágak voltak.
T
itokban, magában, tudta, hogy a kívánsága teljesült! „Nagyon köszönöm Kívánság Szellő!”…
Estére járt már az idő. A hóember keserves sírásra lett figyelmes:
- Miért sírsz fekete rigó?
- Azért, mert a fák téli álomra hajtották ágaikat, nem találok menedéket!
- Gyere! Gyere közelebb! Nézd! Az én ágaimon megpihenhetsz!
- Tényleg kedves hóember? Azok után, hogy csúnyán beszéltem veled?
- Hát persze kismadár!
- Bocsáss meg kérlek!
Elfogadta a fekete rigó a hóember segítségét, megpihent az ágak között. A fekete rigó titokban tudta, hogy mire is vágyik a hóember. Hajnalban felöltöztette a hóember kabátját színes erdei magvakkal, bogyókkal. Mikor a hóember felébredt, nagyon meghatódott!
- Kedves Hóember! Jó tett helyében jót várj!
-
Sohasem volt még ilyen díszes és színes kabátom! Köszönöm neked!

A furfangos hóember azóta is hű maradt nevéhez. Furfangos ötletének / gondolkodásának köszönheti a barátságát és a vágyának teljesülését.

Furfangos hóember című mese elmondását követően, beszélgettünk a mese cselekményéről.

Másnap a Kisvakond csoport egy levelet kapott, amiben az volt olvasható, hogy „Él Boldogság-országban egy boldog Hóember, aki most szomorú. Akkor lenne boldog, ha valaki felöltöztetné hógolyókkal. Sajnos akadályokba ütközött, így a segítségünket kéri, hogy gyűjtsünk neki Hó-országból hógolyókat, mivel ő nem tud elmozdulni a helyéről. Segítsünk neki! Ahhoz, hogy elutazhassunk Hó – országba, le kell, hogy üljünk körbe a szőnyegre, be kell, hogy csukjátok a szemeteket gyerekek!”

Ekkor letettem az „akadály-pályát” a játszó szőnyegünkre, a „térképet”,- közben: „Utazzunk el Hó-országba…Ideértünk, nyissátok ki a szemeteket! Látjátok milyen varázslatos?...  - „… melyet, ha leküzdünk együtt közösen, visszamegyünk Boldog-országba és felöltöztethetjük a Hóembert, nagy-nagy örömére!”

Ehhez a következő feladatokat kell teljesíteni:

Ilyen volt például:

„Akiken rózsaszín felső van, álljanak a piros házikókra és vegyen fel egy hógolyót!

A fiúk álljanak a kék útra, egy úton többen is állhatnak! Vegyetek fel kettő hógolyót és így tovább!” - Bátorító nevelés valósult meg, ösztönöztem, dicsértem a gyermekeket.

Ez a téma feldolgozási mód, feladat megoldás, igen komplex tevékenység volt. Fejlesztette a társas kontaktusokat, a figyelmet, memóriát, türelmet, toleranciát, empátiát,  szem-kéz-láb koordinációt, finommotorikát, szókincsük bővült és még sorolhatnám. Legfontosabb, hogy a gátlásosabb gyermekek is részt vettek e „játékban”. Igyekeztem motiválni, erősíteni önbizalmukat.

A hangulat igen izgalommal telien telt, és a várakozás örömének átélésével. Nagyon szerettek volna örömöt okozni a Hóembernek. Drukkoltak egymásnak, egymásért a feladatok során. Az összes hógolyó összegyűjtése után, a felöltöztetés következett. Érdekes módon kialakult, hogy ki mit csinál. Például: Ákos volt a felügyelő, aki telefonon értesítette a gyerekeket, hogy „jöjjön valaki, mert kevesen vagyunk az asztalnál. … Legyen már boldog a Hóember! Siessünk, öltöztessük!” Aranyosan invitálta a gyermekeket az asztali vizuális tevékenységhez. Kollégám ötlete alapján, vegyes technika alkalmazásával, kitartó, kooperatív, csoportos munkával valósult meg az öltöztetés, melynek elkészülése után a sikerélmény, kitűzött célunk teljesítésének boldog megélésével telt. Az elkészült kép, csoportunk falát díszíti. 

A gyermekek fantáziájának köszönhetően, szabad játéktevékenységek keretein belül, célba vezető utak épültek.  

Saját készítésű kupakjátékkal is szívesen játszottak, mely közben beszélgetés által elevenítették fel a Boldogság-óra pillanatait, napokban átélt tevékenységeket.

Szívesen, többször hallgattuk meg a Hónap dalát és Boldogvár meséjét is. Boldogvár illusztrációja, a zsibongónk falát díszíti. 

Szivárvány csoport

A Szivárvány nagycsoportban már eljutottunk az önismeretnek arra a szintjére (hiszen negyedik éve vagyunk együtt), hogy a gyerekek tudnak magukról és társaikról, külső és belső tulajdonságokat felsorolni. Kire gondolok? Ki vagyok Én játékokkal készítettük elő az önarckép elkészítését.
A célok kitűzése és elérése témakör jó alkalmat adott, hogy a családokról beszélgessünk a gyerekekkel, hiszen ki lehetne számunkra jobb példakép, mint a szüleink, közeli hozzátartozóink. Így esett szó arról, hogy hol lakunk, hogy hívják anyut, aput, hol dolgoznak, mi a foglalkozásuk. Meghallgattuk mindenki elképzelését arra vonatkozóan, hogy mi szeretne lenni, mivel szeretne foglalkozni felnőtt korában. Ezt később le is rajzolhatták. Közelebbi célokat is megfogalmaztunk a feladatlap képeinek segítségével, ügyelve arra, hogy lehetőleg különböző területeken jelöljenek elérni kívánt célokat. Elszámolni 50-ig, kirakni egy 100 db-os kirakót, egyedül levest merni, megtanulni egy hosszabb verset… stb. Ez nem teremtett versenyhelyzetet, ahol fennállhatott volna a kudarc lehetősége is, ha valaki másnak sikerül hamarabb teljesíteni, elérni egy-egy célt. Akinek sikerült teljesíteni vállalását, elérni kitűzött célját az egész csoport tapssal jutalmazta így erősítve kitartásukat, küzdeni akarásukat, pozitív önértékelésük megerősítését. A feladat valamennyi tevékenységterületen megjelent. Mozgásos tevékenység során célba dobás, drámajátékok, helyzetgyakorlatok, sok-sok szerepjáték,  a Boldogvár meséje, Pozitivity társasjáték.
Többször meghallgattuk, énekeltük a „Volt nekem egy álmom” című dalt.
A szülők napi szinten tájékozódtak munkánkról, örömmel szemlélték, néha mosolyogva konstatálták,  gyermekeik alkotásait, elképzelését távlati céljaikról.

 

6. óra - Február

Kisvakond csoport

A Kurca-parti Óvoda Kisvakond kiscsoportjának gyermekei folyamatosan alkalmazzák, – ha szükséges a felnőttek segítsége által- az eddigi Boldogságórákon hallott pozitív viselkedésmódokat. Visszaemlékeznek, gyakorolják, erősítik, rögzítik maguknak, egymásnak. Nagyon szeretik és igénylik az eddig elhangzott meséket.

E hónap témája, igen nehéznek bizonyult az életkori sajátosságuk következtében. Mindezt, illetve a csoport ismeretében állítottuk össze a tevékenységeket.

A könyvben javasoltak alapján sikerült a megvalósulás

  • Kiszabadítottuk kedvenc játékainkat. Megküzdöttük egyénileg, illetve együtt közösen az elénk tárult akadályokat.
  • Toronyépítés is létrejött Jancsi bohóc Cirkuszában – az aktualitásnak megfelelően. Még R. bácsi is kedvet kapott, örömmel segített nekünk, hogy minél magasabb és stabil tornyok épülhessenek.
  • Bezzeg Andrea : Aranykulcs c. meséjét többször hangzott el a hónapban.

Továbbá:

  • Beszélgettünk arról, hogy kik adhatnak nekünk példát megküzdésből.
    • Beszélgettünk e fogalomról.
    • Pl.: szüleink, nagyszüleink.
  • Farsang alkalmából papírtányér bohócokat készítettünk. A hiányzó, beteg gyermekeket is megleptük egy-egy „Jancsi-bohóccal”.
  • Farsangi ünnepség, jelmezek kapcsán, beszélgettünk az ismert mesék főszereplőiről, pozitív tulajdonságaikról. Mitől, miért, mivel mutatnak nekünk példát? – rávezetés -.

Szivárvány csoport

A Kurca-parti Óvoda Szivárvány nagycsoportjában sokat beszélgetünk az egymás iránti toleráns viselkedésről, a befogadás, elfogadás napi szinten van jelen a gyerekek mindennapjaiban. Több drámajátékon, helyzetgyakorlaton keresztül igyekeztünk megtapasztaltatni, hogy a kirekesztettség, a bántás, csúfolódás milyen rossz érzés lehet, milyen fontos, hogy kifejezzük, mások számára is érthetővé tegyük érzéseinket. Mindenkinek más megoldási stratégia kifejlesztésére van szüksége a sikeres beilleszkedéshez, a közösségben való alkalmazkodáshoz.

A könyvben ajánlott tevékenységeken és játékokon kívül ellátogattunk a szomszédos Gondozási Központba, ahol az idősek fonállal kapcsolatos tevékenységeit (felfejtés, gombolyítás, kötés, horgolás) figyelhettük meg. Cserében megmutattuk, hogy milyen ügyesen szövünk, fonunk, körmöcskézünk, a tőlük kapott fonalakat hogyan használjuk fel. A program mindkét fél nagy megelégedésére szolgált, értelmet, lendületet adott ezen tevékenységek  folytatásához, a további együttműködéshez. Csoportunkban kedveltek ezek a tevékenységek. A gyerekek kitartóan alkalmazzák a tanult technikákat, kreatív alkotásokat létrehozva. A farsangon lehetőségünk nyílt jelmezekben „más bőrébe bújni”, kis időre mesehőssé válni. Beszélgetéseink során mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy kinek milyen tevékenységek jelentik a feloldást, ellazulást, mitől érezzük jobban magunkat egy feszült helyzetben. A leghatékonyabb megoldás a gyerekek szerint az ölelés. Ezt a munkafüzet feladatlapjának színezésével is megerősítettük. Örömmel játszottuk el Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó című dalát többször is, rajta keresztül gyakorolva a megfeszítem-elengedem feszültségoldó technikát.  

7. óra

Kisvakond csoport

A Kisvakond kiscsoportba járó gyermekek érdeklődési körének és az életkori sajátosságuk figyelembevételével terveztem és szerveztem meg az e havi Boldogságórát. Öt napon keresztül foglalkoztunk, „Az apró örömök élvezete” témával.

Hétfőn-kedden: felelevenítettük az előzően átélt pozitív élményeinket – séták, udvari játéktevékenységek, bábszínházi élmény-. Beszédkedv fokozása érdekében, egy sajátkészítésű Napocska bábot alkalmaztam, mely által hétvégi egyéni élményeket, apró örömöket meséltek el a gyermekek. A Nap jelképét – apró örömök -  beszélgető körben, igyekeztem megértetni a gyermekekkel, a cselekedtetés közbeni megtapasztalással, majd a minden érzékszervhez tartozó mindennapi apró örömöket ábrázoló montázs elkészítésével. Az alkotást együtt hoztuk létre, mely igen vidám hangulatban telt. A munkafüzet javasolt „színezős” feladatai is sikeresen - egyéni segítségnyújtással- megvalósultak.

Szerdán:

A szegvári Kurca-parti Óvoda e nevelési évtől tudhatja magáénak a Boldog Óvoda címet. Két csoportban – Kisvakond kiscsoportban, Szivárvány nagycsoportban- alkalmazzuk a Boldogságóra kézikönyvben található témákat, módszereket. Az itt dolgozók nagy kíváncsisággal követik minden egyes óráinkat, pl.:értekezletek alkalmával tesznek fel kérdéseket felénk. Így nagy öröm volt számomra, hogy az intézményvezetőnk megkért minket arra, hogy a két csoportban, egy-egy hospitálási nap alkalmával a kollégák betekintést nyerhessenk ezen innovatív tevékenységünkbe.

E napot is a kollégámmal közösen szerveztük, terveztük, valósítottuk meg.

Ezen téma feldolgozását, ötletelését az apró örömök jele: a Nap határozta meg, illetve a közösen átélt, előzetes élmények – bábszínházban jártunk-alapozta meg.

Reggeli szabadjáték tevékenység alkalmával felelevenítettük a bábszínházban látottakat, a szabályokat. Mindennapi biztonságérzetet ad számukra, hogy a napi időjárás megbeszélése mellett megnevezzük az adott napi tevékenységeket is. Így elérve a gyermekeknél a témára történő ráhangolódást, érdeklődésük felkeltését és a kíváncsiságuk fokozását. Építőjátékukban megjelent a bábszínház és annak környezetének építése. A babakonyhában a színházi megnyitóra készültek finom fogások, mellyel a vendégeinket is megkínáltuk.

A bábszínház kinyitása a várakozás örömének köszönhetően odavonzotta azonnal a gyermekeket. Új meseként: A nagytakarítás a Napnál c. Szlovák népmesét választottam, sajátkészítésű eszközökkel valósítottam meg e tevékenységet. A mesét a gyermekek életkori sajátosságának megfelelően rövidítettem le, a megértetés, a megfelelő rögzítés és a mese mondanivalójának elősegítése érdekében. Mindezt egy csoportos örömölelés követte, majd a kollégám a mese szereplőjének, az apró örömök jelének – Napocska festését – kezdeményezte, mely örömszerzésként valósult meg először; -spotán választott Napocska által-  csoporttárs megajándékozása céljaként, ezután természetesen a gyermekek saját Napocskájukat is megfesthették. Ehhez a megfelelő időt, helyet, légkört és eszközöket biztosította. Életkori sajátosságból adódóan egy fő nehezen fogadta el, hogy nem a saját Napocskáját festi először. A kollégám pozitív megerősítése, hozzáállása, rávezetése után a gyermek elfogadta ezt, így elérte nála azt, hogy átélhesse a siker-és örömteli tevékenység élményét. Miután megszáradtak a festett Napocskák, következett a várva várt, mosollyal teli megajándékozás, ezzel is erősítve a társas kontaktusokat.

E napról örömmel fogadtuk a kollégák pozitív, önkéntes visszajelzését.

Remélem a következő nevelési évtől lesznek olyan munkatársaink, akik a látottak és a tapasztalatok alapján kedvet kapnak a Boldogságórák megtartásához.

Csütörtökön és pénteken is ellátogatott hozzánk a Napocska – báb-. Beszélgető körben beszéltük meg apró örömeinket. A mese elmesélését többször kérték a gyermekek, illetve az eszközökkel történő szabad bábozást is. E téma körében valósult meg az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tevékenység, illetve mozgás tevékenység. Bagdi Bella: Imádok élni c. hónap dalát ezen tevékenységek alkalmával hallgattuk meg. 

Bízom abban, hogy az együttes, változatos, örömteli tevékenységek átélésével, pozitív élményhez jutottak a gyermekek, így ezeken keresztül az „apró örömök” jelentését is megértették.

Szivárvány csoport

A szegvári Kurca-parti Óvoda Szivárvány nagycsoportjában nyílt foglalkozást tartottunk a kollégák számára, a boldogság órák szélesebb körben történő megismertetése, a módszer népszerűsítése céljából. Így nem csak az aktuális téma feldolgozására került sor, hanem az eddig megismert módszerek és technikák, játékos elemek bemutatására is.

Képek segítségével igyekeztem felismertetni a gyerekekkel egy-egy jellemző szituációt, viselkedésformát, amiről eldöntöttük, hogy kellemes vagy kellemetlen élmény átélői számára. Megbeszéltük, hogy hogyan lehetne kellemes élménnyé változtatni, milyen belső értékeket érint. Érzékszerveink játékos beazonosítása után, apró kísérletekkel igazoltuk, hogy mi jelenthet számunkra kellemes, ill. kellemetlen élményeket, érzékszerveink által tapasztalt benyomásaink alapján. Jó és rossz tulajdonságok alapján végeztünk csoportosítást a gyerekek számára jól ismert smile-k segítségével.

Ezek után minden gyermek számára örömteli feladatot jelentett saját élményanyaguk megjelenítése a munkafüzet feladatlapjának segítségével. Közben meghallgattuk, elénekeltük Bagdi Bella Imádok élni című dalát.

Örömmel vettük munkatársaink megtisztelő érdeklődését, fogékonyságát a téma, az új módszerek iránt. Véleményük, elismerő szavaik újabb lendületet adtak munkánkhoz.

 


8. óra

Kisvakond csoport

A Kisvakond kiscsoportba járó gyermekek nagyon szeretik a kézikönyv meséit.  E hónap témáját az ajánlott mesére alapoztuk (Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat c.mesére), a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével, illetve a csoport ismeretében szerveztük, terveztük meg a kollégámmal együtt. 

A mese után, különféle játékokon, tevékenységeken keresztül próbáltuk velük megértetni, elsajátítatni, rögzíteni a megbocsátás fogalmát, fontosságát. Az alkalmazás gyakorlására, szociális készségfejlesztő játékokat kezdeményeztünk. Például: a könyvben javasolt „Bocsánat!” - játékot nem lerajzolták, hanem eljátszották. Felnőtt támogatással, resztoratív-kör alkalmazásával, nyugodt légkört teremtettünk. Olyan helyzetet idéztünk fel, amikor valaki valami rosszat tett. (Ezt el is játszottuk). Közben gyakoroltuk a nonverbális reakciók jelentését is. Irányított kérdéseink a következők voltak:

„Hogy érezted magad, mikor lerombolta a váradat X.Y.?”

„Szabad e ilyet tenni?” „Miért nem?”

„Ha véletlenül rosszat cselekszünk, mit tehetünk, hogy kijavítsuk azt - JÓVÁ TEGYÜK?”

„Hogy érzed magad mikor megbocsátanak neked?”

„Hogy érzed magad, amikor  megbocsátasz valakinek?” -stb.

A mese történetére alapozva és szociális készségfejlesztő játék kezdeményezésére a gyerekek közösen, figyelve egymásra, építették meg -instrukciók segítségével - Lili házát. 

A lányok pötyis játék által szívesen „építették meg/fel” a Szivárvány -hidat.

Különféle vizuális tevékenységeken keresztül, fantáziájuk kibontakoztatásával „valósították” meg a mese helyszíneit, tündéreit. 

E Boldogságóra megtartása után a pozitív hatás most sem maradt el! Egyre kevesebb felnőtt beavatkozás szükséges egy-egy konfliktushelyzet megoldására. Vannak olyan szituációk, amikor a gyermekek egymást figyelmeztetik a helyes, megfelelő viselkedésre/normára. 

Jó látni és öröm számunkra tapasztalni hónapról-hónapra mindazt, amit a tevékenységeink kiegészítésével, azaz a Boldogságórák alkalmazásával értünk el / érünk el a csoport gyermekeinél.

Szivárvány csoport

A Kurca-parti Óvoda Szivárvány nagycsoportjában valljuk, hogy minden bajra gyógyír az ölelés. A varázsszavak (kérem, köszönöm, sajnálom, bocsánat, szeretlek) tényleg csodákra képesek. Alkalmazásukkal csökken a feszültség, jobb lesz a kedvünk, könnyebben oldódunk a társaságban. Gyakorlásukhoz jó alkalmat jelentett egy csillagkapu építése, mely alatt kezet fogva, összeölelkezve könnyebb volt elengedni a sérelmeket, megbocsájtani társainknak. A Föld napja alkalmából szervezett jeles napunkon is bőven nyílt alkalom a megbocsájtás gyakorlására a játékhelyzetek során kialakult feszültség csökkentése kapcsán, a környezetvédelem kérdéskörében egyaránt. Minden helyzetben törekszünk a megbocsájtásra, egymás elfogadására, a toleráns viselkedésre. 

 
Tetejére